jueves, 7 de noviembre de 2013

Szilvia - Rólunk szól

Szilvia
Rólunk szól

A szívem érted dobban, minden más.
Érzem, fellegekben jár a lelkem már.
Őrült érzés, újra itt van, rám talált.
Kérlek, tarts erősen, el ne engedj már!

Minden kettőnkről szó.
Mint gyémánt fénylik a porból.
Mint forró tűz, egy csók,
Itt semmi nem parancsol már!

Nagy szerelem vár most rám.
Nincs kegyelem, támad már.
Most, el kéne futnom,
De egyre hajt a szívem hozzád.
Őrült vágy! Felperzsel, mellém áll.

Most, már minden kettőnkről szól.
Már minden kettőnkről szól.

Mindent elvakít és megszűnik a lét.
Józanész nem szól, csak szem lesütve néz.
Az érintésed bénít, elgyengít.
Te vagy az átkom és oly édes minden kín.

Minden kettőnkről szó.
Mint gyémánt fénylik a porból.
Mint forró tűz, egy csók,
Itt semmi nem parancsol már!

Nagy szerelem vár most rám.
Nincs kegyelem, támad már.
Most, el kéne futnom,
De egyre hajt a szívem hozzád.
Őrült vágy! Felperzsel, mellém áll.
Most, már minden kettőnkről szól.
Már minden kettőnkről szól.

Rólunk szól, Rólunk szól…

Te vagy az átkom és oly édes minden kín.

Nagy szerelem vár most rám.
Nincs kegyelem, támad már.
Most, el kéne futnom,
De egyre hajt a szívem hozzád.
Őrült vágy! Felperzsel, mellém áll.
Most, már minden kettőnkről szól.
Már minden kettőnkről szól.

Vár most rám!
Nincs kegyelem, támad már.
Most, el kéne futnom,
De egyre hajt a szívem hozzád.
Őrült vágy! Felperzsel, mellém áll.
Most, már minden kettőnkről szól.
Már minden kettőnkről szól.

Már minden kettőnkről szól.
Már minden kettőnkről szól.

No hay comentarios: